Betegápolás és adózás

A NAV alább beidézett jogszabálya szerint adórendszeren kívüli keresetnek minősül a háztartási alkalmazott fizetése. A gondozó, ápoló munka ebbe a kategóriába tartozik. A jogszabály 4.1 pontja szerint: Az adórendszeren kívüli kereset a háztartási alkalmazott tekintetében adó- és járulékfizetési kötelezettséget még abban az esetben sem keletkeztet, ha a foglalkoztató a háztartási alkalmazottat érintő bejelentési kötelezettsége teljesítését elmulasztotta, tehát a munkáltató mulasztása nem jelenti azt, hogy a fizetési kötelezettséget a háztartási alkalmazottnak kell teljesíteni.

Ahhoz, hogy a lenti jogszabály érvényes legyen, az alkalmazónak minden esetben javasolt a NAV-nál a havi 1000 Ft regisztrációs díjat az alkalmazott után befizetni, ezáltal mindkét fél számára legálissá válik a foglalkoztatás, viszont semmilyen adózási kötelezettséggel nem jár.

Külföldi foglalkoztatott esetében a külföldi állampolgár menjen be a Kormányablakba, és igényeljen magyar Adó- és TAJ számot. Ez egy egyszeri utánjárás, de ezután az alkalmazó be tudja jelenteni az alkalmazottat. Véleményem szerint mindenképpen érdemes élni ezzel a lehetőséggel.

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

2016.

A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi XC. törvény rendelkezik.

Ezen tájékoztató a jogszabályban foglaltak megismeréséhez és értelmezéséhez kíván segítséget nyújtani.

1. Adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásnak minősül a természetes személyek között háztartási munkára létesített jogviszony.

Háztartási munka: a kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás.

Nem tekinthető háztartási munkának

– a fenti munkák elvégeztetése, ha az azt elvégző személy ilyen tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy egyéni cég, illetve ilyen tevékenységet folytató társas vállalkozás tagja, munkavállalója, feltéve, hogy a tevékenységet e minőségével összefüggésben végzi,

– ha a háztartási alkalmazott által nyújtott szolgáltatás ellenértékeként a természetes személy foglalkoztató – akár közvetve – mástól juttatásban részesül,

– ha az a természetes személy foglalkoztató, vagy a háztartásában vele együtt élő személyek, illetve közeli hozzátartozóik üzletszerű tevékenységével összefüggő célt szolgál.

Háztartási alkalmazott: a háztartási munkát végző természetes személy, aki ezt a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként végzi.

Foglalkoztató: az a természetes személy, aki a háztartási alkalmazott munkáltatója, illetve megbízója, megrendelője.

Adórendszeren kívüli kereset: az olyan járandóság, amelyet a fent meghatározott foglalkoztató háztartási munka ellenértékeként a háztartási alkalmazott részére juttat.

2. Bejelentési kötelezettség

2.1. A bejelentéshez szükséges adatok

Háztartási alkalmazott foglalkoztatása esetén a foglalkoztató a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (a továbbiakban: NAV) havonta vagy több hónapra előre a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni a következő adatokat:

  • a foglalkoztató adóazonosító jelét,
  • a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét,
  • a tényleges foglalkoztatás kezdő napját.

2.2. A bejelentés módja

A foglalkoztatónak választási lehetősége van, hogy a bejelentési kötelezettségét milyen formában teljesítse.

A bejelentési kötelezettség teljesíthető:

a) elektronikus úton, a kormányzati kézbesítési szolgáltatás alkalmazásával (ügyfélkapu) vagy

b) telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon.

Fontos!

A bejelentés papíron, postai úton vagy személyesen történő benyújtására nincs lehetőség.

2.2.1. Ügyfélkapun történő bejelentés

A foglalkoztató az ügyfélkapun keresztül abban az esetben teljesítheti a bejelentési kötelezettségét, ha előzetesen regisztráltatta magát az ügyfélkapu használata céljából.

Annak érdekében, hogy a foglalkoztató elektronikus úton bejelentést tegyen, ügyfélkapu hozzáféréssel kell rendelkeznie. A hozzáférés létesítésével kapcsolatban a www.magyarorszag.hu honlapon szerezhető be információ.

2.2.2. Telefonon történő bejelentés

A háztartási alkalmazott telefonon történő bejelentése a 185-ös szám tárcsázásával a kormányzati tájékoztató szolgáltatás (központi ügyfélszolgálat) útján történik. A bejelentéshez szükséges a bejelentő adóazonosító jelének megadása. A központi ügyfélszolgálat a bejelentést rögzíti, és a bejelentőt a bejelentés eredményéről tájékoztatja. A központi ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat haladéktalanul továbbítja a NAV-hoz, és a bejelentett adatokat a bejelentést követő 5. év december 31-éig őrzi meg, azt követően törli azokat.

2.2.3. A bejelentés teljesítése, módosítása, visszavonása

A háztartási alkalmazott bejelentését több hónapra előre is teljesíteni lehet. Ebben az esetben a bejelentés időszakánál meg kell jelölni a bejelentés időszakának a kezdetét és a végét.

Amennyiben a bejelentési időszak végeként megjelölt hónap eltelik, de a foglalkoztatás tovább folytatódik, akkor a bejelentést meg kell ismételni a foglalkoztatás továbbfolytatásának időszakára vonatkozóan is.

Havonta történő bejelentés esetén a háztartási munkára vonatkozóan teljesített bejelentés a bejelentés napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozik. Ugyanazon foglalkoztatott következő hónapban történő ismételt foglalkoztatása esetén a bejelentést újra teljesíteni kell.

Például a foglalkoztató 2016. január 22-én háztartási alkalmazottat foglalkoztat, és ugyanezen személyt 2016. február 3-án is foglalkoztatja. A foglalkoztatónak a bejelentési kötelezettséget mind január, mind február hónapban teljesítenie kell.

Amennyiben a foglalkoztató több havi foglalkoztatásra jelentette be a magánszemélyt, akkor február hónapra vonatkozóan nem kell ismételten bejelentést tennie.

A NAV felé teljesített bejelentést módosítani és visszavonni is lehet a bejelentő vagy a háztartási alkalmazott adatainak téves közlése, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén, a módosítás és a visszavonás megtételére a bejelentést követő 24 órán belül van lehetőség.

A bejelentés megtételére, módosítására és visszavonására elektronikus úton történt bejelentés esetén a 16T1043H jelű bejelentő és változás-bejelentő lap szolgál. Ezt az elektronikus adatlapot számítógépen kell kitölteni, és az ügyfélkapun keresztül kell elküldeni a NAV részére.

Az elektronikus adatlap kizárólag a NAV honlapjáról (http://www.nav.gov.hu) tölthető le.

A telefonon történt bejelentés telefonos úton is módosítható.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a NAV honlapján az adatlap, illetve a kitöltési útmutató újabb verziói jelenhetnek meg, ezért kérjük, hogy az adatlap kitöltése előtt a változásokat mindig szíveskedjék figyelemmel kísérni, és az adatlap legfrissebb verzióját használni!

3. Regisztrációs díjfizetési kötelezettség

A foglalkoztatót az adóhatósági nyilvántartásba vétel, regisztráció céljából teljesített bejelentéssel érintett háztartási alkalmazottanként havonta 1000 forint összegű regisztrációs díjfizetési kötelezettség terheli. A regisztrációs díj összege független attól, hogy az adott hónapon belül hány napon történt a foglalkoztatás.

Amennyiben a foglalkoztató a háztartási alkalmazottat több hónapra előre jelentette be, az 1000 forintos regisztrációs díjat minden hónapra meg kell fizetnie.

Amennyiben például az egyik foglalkoztató a háztartási alkalmazottat havonta 1-1 napon foglalkoztatja, a másik pedig egész hónapon keresztül, mind a két foglalkoztatónak meg kell fizetnie a havi 1000 forint regisztrációs díjat.

A havi regisztrációs díj nem jár vissza akkor, ha az adott hónapban a háztartási alkalmazott foglalkoztatására nem kerül sor és a foglalkoztatás bejelentését a bejelentést követő 24 órán belül a foglalkoztató nem vonta vissza.

A regisztrációs díj megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot nem keletkeztet, és a háztartási munkára alkalmazott személy a Tbj.1 vonatkozásában nem minősül biztosítottnak. E jogcímen tehát egészségügyi szolgáltatásra jogosultnak sem minősül a háztartási alkalmazott.

3.1. A regisztrációs díjfizetés módja, határideje

A foglalkoztató a havi 1000 forint összegű regisztrációs díjat a NAV Háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj bevételi számlára – 10032000-01076215 – történő készpénzfizetéssel, vagy az állami adóhatóság ügyfélszolgálatain bankkártyával, vagy ha pénzforgalmi számlával rendelkezik, átutalással a bejelentés napját magában foglaló hónapot követő hó 12. napjáig fizeti meg.

4. Adó és járulékfizetési, bevallási kötelezettség

4.1. Mikor nem kell megfizetni az adót és a járulékokat

Foglalkoztató: A foglalkoztató az általa háztartási munkára meghatározott tevékenység végzésére foglalkoztatott háztartási alkalmazott után adó és járulék fizetésére akkor nem kötelezett, ha az előzőek szerinti bejelentési kötelezettségét a foglalkoztatást megelőzően teljesítette. Amennyiben tehát a természetes személy munkáltató a háztartási alkalmazottját még a foglalkoztatás megkezdése előtt bejelenti, adó és járulékfizetési kötelezettség nem terheli.

Háztartási alkalmazott: Az adórendszeren kívüli kereset a háztartási alkalmazott tekintetében adó- és járulékfizetési kötelezettséget még abban az esetben sem keletkeztet, ha a foglalkoztató a háztartási alkalmazottat érintő bejelentési kötelezettsége teljesítését elmulasztotta, tehát a munkáltató mulasztása nem jelenti azt, hogy a fizetési kötelezettséget a háztartási alkalmazottnak kell teljesíteni.

4.2. Adó és járulékfizetési kötelezettség

Ha a foglalkoztató elmulasztja a regisztrációs díjfizetési kötelezettségét és/vagy a bejelentési kötelezettségét teljesíteni, a mulasztással érintett naptári hónapokban a háztartási alkalmazottnak kifizetett bevétel teljes összege után az Szja tv.2, a Tbj. és az Eat.3 rendelkezései szerint a személyi jövedelemadót, az egyéni járulékokat és a szociális hozzájárulási adót meg kell fizetnie az adott jogviszonynak megfelelően (például: munkaviszony, megbízás), azzal, hogy ha a mulasztás a foglalkoztató érdekkörére vezethető vissza, az egyébként a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadót és a Tbj. szerinti járulékokat is a foglalkoztató fizeti meg.4

2 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.).

3 Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény.

4 2010. évi XC. törvény 2. § (4) bekezdés.

4.3. Bevallás

Az adórendszeren kívüli keresettel összefüggésben bevallási kötelezettség sem a foglalkoztatót, sem a foglalkoztatottat nem terheli. Tehát háztartási munka végzése esetén a foglalkoztatónak nem kell ’08-as bevallást benyújtani, illetve a magánszemélynek sem kell az ’53-as bevallásban ezen keresetről számot adni.

5. Igazolás kiadása

A háztartási alkalmazott az őt megillető adórendszeren kívüli bevétel összegéről a bevétel megszerzése időpontjában igazolást kérhet a foglalkoztatótól. 5

Amennyiben a háztartási alkalmazottat ugyanaz a foglalkoztató egy adott hónapban több napon is foglalkoztatja, a háztartási alkalmazott az igazolást az adott hónapban az utolsó munkavégzéssel töltött napon kérheti.

A háztartási alkalmazott kérésére a foglalkoztató az igazolást havonta köteles kiállítani és kiadni.

A foglalkoztató által kiadott igazolásnak tartalmaznia kell:

  • a foglalkoztató adóazonosító jelét,
  • a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét,
  • a tényleges foglalkoztatás kezdő napját,
  • a háztartási alkalmazott részére teljesített kifizetés összegét,
  • a kifizetés időpontját,
  • a hónap során munkavégzéssel töltött napok felsorolását,
  • a foglalkoztatás helyének címét,
  • a foglalkoztató és a háztartási alkalmazott aláírását.

A foglalkoztató által kiadott igazolás bélyegzőlenyomat nélkül is érvényes.

Az igazolásminta („Igazolás a háztartási alkalmazottat megillető adórendszeren kívüli bevétel összegéről”) honlapunkról letölthető a „Letöltések–egyéb > Adatlapok, igazolások, meghatalmazás minták” elérési útvonalon keresztül.

6. Mikor szabható ki mulasztási bírság

A foglalkoztató 100 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, amennyiben a 2. pont szerinti bejelentési, és a 3. pont szerinti regisztrációs díjfizetési kötelezettségének teljesítését elmulasztja.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal